Észrevette magán a tengeri betegség, a depresszió, a túlzott álmosság vagy netán a félelem jeleit, amikor kinéz irodájának ablakán? Majdnem így lett a Horthy-korszakban is, amikor toronyházat akartak építeni a Deák térre.

Ha ön multinál dolgozik vagy egész egyszerűen egy sokemeletes irodaházban, könnyedén szembesülhet a fent említett számos betegség tüneteivel. Minél magasabban, ezáltal jobb kilátással rendelkező helyen dolgozunk, annál többet kell fizetni a panorámáért. Ez a különbség magától értetődő. Az már azonban nem, ha hozzávesszük a magasság egyéb költségeit, mint például a szorongást csökkentő gyógyszereket, amit a jövőbeli pszichiáterünk ír fel “épületiszony szindrómánkra”. Ez a kifejezés ugyan nem szakszerű, de mégis lényegretőrően összefoglalja a felhőkarcolók mellékhatásait.

A bath-i és exeteri egyetemen végzett kutatások ezt az újfajta jelenséget vették górcső alá. Alex Pavic, a rezgésszakértő mérnökprofesszor szerint, ugyan egyre többen élnek és dolgoznak toronyházakban, ennek eddig hatásait azonban csak kis mértékben vettük figyelembe. Ennek megértéséhez mostmár egy teljesen szabályozható virtuális környezetben kapcsolhatjuk össze a szerkezeti mozgást, a környezet állapotát, az emberi test működését, a pszichológiát és a fiziológiát.

Tömegüknek köszönhetően bármennyire is szilárdak a felhőkarcolók, mégis ki vannak téve olyan külső hatásoknak, mint például az őket körülvevő városi élet hatása, az építkezés vagy a föld alatt közlekedő metrószerelvények mozgása. Mivel toronyházak már a 1970-es évektől kezdve épülnek, ezért érthető, hogy nem mindegyik képes olyan jól ellenállni a változó környezeti erőhatásoknak.

Az imént említett kutatást végző szakemberek, azt tesztelik, hogy a magas épületek hogyan reagálnak a nagy tömegek rezgéseire. Egyes tanulmányok már felfedték az enyhe mozgások kiváltói lehetnek a fent említett betegség tüneteinek, sőt a koncentráció vagy a motiváció hiányának is. Ugyan a konrét eredmények még váratnak magukra, de amint kiderülnek, valószínű véget vetnek a felhőkarcolók időszakának.

Csak viszonyításképpen, Magyarország legmagasabb lakóháza, a Szolnoki toronyház 81 m. Az 1975-ben, amerikai mintára épült ház 24 emelete szinte eltörpül a Budapestre tervezett, de meg nem valósult felhőkarcolókhoz képest.

Fotó: Falanszter blog

A Horthy-korszak idején 80 m magas toronyházat terveztek a Deák térre, a Szent Rókus Kórház helyén egy 34 emeletes vasbetonvázas épületnek kellene most díszelegnie. És ezek csak kiragadott példák a számtalan metropoliszba illő komplexumból. Talán furán hangzik, de a háborúknak köszönhetjük, hogy itthon nem súlyt minket olyan mértékig ez a kórság, mint például az amerikaiakat!